A borderline hipertónia az, Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai
Vérnyomáscsökkentés - akár gyógyszer nélkül is! A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez a borderline hipertónia az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.
Az angol szakértők személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat.
Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik a borderline hipertónia az mozogtak rendszeresen.
- Magas vérnyomás – Wikipédia
- Diéta magas vérnyomás és angina esetén
- Az Egészségügyi Minisztérium ajánlásai a magas vérnyomás kezelésére
- Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai
A kutatók szerint az eredményeket különösen a borderline hipertónia esetén érdemes figyelembe venni, ami egy olyan állapotot jelöl, ahonnan jóval nagyobb az esély a valódi magas vérnyomás kifejlődéséhez.
Ezen kívül a hűvösebb lakásban élőknél ajánlatos lehet végiggondolni a magasvérnyomás betegségre elrendelt dózis emelését.
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását. A hipertónia visszaszorítása érdekében a lelki stressz csökkentését célzó különböző programokat hirdetnek, mint például a biofeedback biológiai visszacsatolása relaxáció, vagy a meditáció. A tudományos vizsgálatok azonban többnyire nem támasztják alá ezek hatásosságát, mivel ezek a tanulmányok általában gyenge minőségűek.
És hogy mennyi lehet az optimális hőmérséklet? A kutatók nem tettek erre vonatkozóan határozott állásfoglalást, de a 21°C-t javasolták a minimumnak.
Miért lehet veszélyes a kinti hideg? Tudnunk kell, hogy nem csak az alacsony hőmérséklet válhat veszélyessé kardiológiai szempontból, de az erős szél, a hó és az eső szintén leviheti a testhőmérsékletet és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert.
Ilyen szempontból a szívbetegek, a gyerekek és az öregek a legveszélyeztetettebbek.
BPD (Borderline), Psychosis, Internal Objects, External Objects (Grannon-Vaknin Convo)
Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre — ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket a kihűlés tekintetében. A szívkoszorúér betegséggel élők — korosztálytól függetlenül — a hidegben gyakrabban tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat.
Megjelent: Az erek falán mérhető nyomás a vérkör különböző részein a szívtől való távolság és az erek vastagságának függvényében változik.
Bizonyos felmérések szerint a fagyos téli időben megnövekszik a túlerőltetés miatti szívinfarktusok száma is. Ha fázunk, automatikusan feszülnek az izmaink, "didergünk", ami vérnyomást emelő hatású lehet.
Érdekes, hogy nem minden embernél jelentkezik a hideg vérnyomást emelő, a meleg vérnyomást csökkentő hatása. Ennek okáról nem sokat tudunk. Minden tényezőt figyelembe véve, hideg időben, télen az ismert szívbetegek jól teszik, ha részt vesznek egy kardiológiai kivizsgáláson, akár tünet nélkül is.
Ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert, megfigyelhetjük, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosíthatjuk a kezelést — hangsúlyozza Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
