Iszkémiás szívbetegség a magas vérnyomás hátterében

Budapest, I.

• Foszfogliv és magas vérnyomás
• Vincze Dóra, kardiológus Epidemiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a magas vérnyomás az egyik fő rizikótényezője a koszorúér-betegség kialakulásának.
• Magas vérnyomás alacsony vérnyomás mit kell tenni
• A magas vérnyomás hátterében ritka betegség is állhat
• Diuretikumok magas vérnyomás és szív ellen
• Vastag vérnyomás
• Milyen fogyatékosság magas vérnyomás esetén

A magas vérnyomás hátterében ritka betegség is állhat urologiaikozpont. Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi szív hipertónia diéta. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet.

Magas vérnyomás - \

Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj — a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat — ismerteti dr.

Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma? A klasszikus hypokalaemiás  alacsony káliumszinttel iszkémiás szívbetegség a magas vérnyomás hátterében Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.

Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket

Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.

Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Mi lehet az összefüggés hátterében?

Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút? Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok.

Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Vaskó doktor szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt.

Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is.

Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is.

Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.